csütörtök, június 18, 2009

Június

Kaptam egy kommentet, miszerint elmaradoznak a bejegyzések mostanában... Nos, való igaz, nem gondoztam publikus emlékkertem úgy, ahogyan azt régebben tettem. Megpróbálok azonban pótolni, amennyire tudok...
Legutóbb ott hagytam abba, hogy sokat kirándulunk. Az utóbbi időben ez az idő hiánya és járása miatt némileg takarékra lett téve. Időhiány némiképpen annak tudható be, hogy Anna szabadságon van, és megkaptam bizonyos feladatait hétfő délelőttönként. Konkrétan az utóbbi két hétben én szerkesztettem a moziműsort, én nyomtattam/vágtam, hírlevelet küldtem. Photoshop munka, easy-peasy, mondhatni. Amikor Anna először megmutatta nekem, hogy mit meg hogy kell csinálni, azt mondta a végén, hogy próbáljam meg lehetőleg egy nap alatt befejezni. Ehhez képest kb. 4 óra alatt megvagyok az egésszel, Laura nagy örömére. Legutóbb kaptam lebaszást is, csak hogy ne szálljak el magamtól. Tíz perc késésért voltam a szőnyeg szélére állítva, teljesen jogosan. 10-re kellett volna mennem, 10:10-re érkeztem meg, ellentétben a futárral, aki időben ott volt a Transformers 2 tekercsekkel, szerencsére Laura, terveivel ellentétben, előbb bement az irodába, így ő ki tudta nyitni az ajtót.
Nemrégen itt voltak Zoli szülei látogatóban, így sort kerítettünk egy kis ír pecázásra is. Egy közeli tóhoz mentünk ki Hughey-val és a testvérével Joey-val, halfogás reményében. A végeredmény egy jókora csuka lett, amit az Armstrong testvérek fogtak ki, és ami később finomra lett sütve a Maróti rezidenciában :) Áginak volt pár kisebb fogása, Zolinak elszakította a hal a zsinórját, én pedig egy beszakított úszóval tarkítottam a repertoárt (kb. 3 perc botfogás után sikerült mindezt véghez vinnem). Idejét sem tudom, hogy mikor voltam legutóbb pecás tevékenységen, de valahogy úgy éreztem kijöttem a gyakorlatból :)


Tegnap a csajok vásárolni mentek Sligoba, úgyhogy velük le is zsíroztam a fuvart, Rosses Pointra, ami Sligotól 4-5km-re van, óceánpart, vagy inkább öböl. Legutóbb 3 éve voltam ott, szerencsére még mindig érintetlen hatása van a helynek, tehát nem találkozik az ember minden bokornál bolttal meg büfével. Engem kitettek a parton, ők mentek a dolgukra, én pedig nekivágtam a tájnak. Úgy éreztem, hogy a szél a csontomig fúj, ami az időnként zúdúló esővel kombinálva igencsak cudarnak volt mondható, azonban szerencsére mindig találtam szélárnyékolt helyeket illetve egy barlangot, ahová bebújva meg tudtam menekülni.
A parton láttam először teljes funkcionalitásában kitesurfinget, nem tudom pontosan magyarul ez mi lenne, sárkányszörf talán, ha szó szerint fordítjuk.





Pár napja megvettem a repülőjegyem haza. Szilárd hazatér augusztus 26-án.

"You don't miss your water 'til the well runs dry" - Craig David

1 megjegyzés:

poppins írta...

Már régóta meg akartam jegyezni, hogy nagyon tetszenek a fényképeid, ezek a mostaniak is gyönyörűek, tényleg szép a hely! :) Várunk haza augusztusban, addig is jó munkát és érezd jól magad, na meg keep us posted, vagy hogy mondják arrafelé...;)