csütörtök, május 21, 2009

Láss csodát!

Kedden elkísértem Tommyt a mozgómozis útjára. Ha valaki mondja nekem, nem biztos hogy elhiszem, hogy egy egyszerű kamionból lehet 100 ülőhelyes teljesen felszerelt mozit varázsolni. Dél után valamivel indultunk, kb. 1 óra utazás után Donegal környékén egy kisvárosban leparkoltuk a járgányt, majd Tommy nekiállt a távirányítós manőverezésnek. Én csak pislogtam, nem akartam hinni a szememnek, de a kamion szélében kétszeresére nőtt, majd mikor felmentem megnézni, hogy milyen belülről, akkor esett csak le igazán az állam. "Nem hiszem el". 100 ülés, fehér elforgatható vászon, a belső kialakításnál a falak mind mozgathatóak, így durván fél óra alatt fel is épült a helyiek nagy örömére a sárga csodamozi. Aznap 2 vetítés csináltunk, az első Miss Pettigrew volt, a második pedig a Milk. Az első film feltekercselését Tommy csinálta, közben pedig mindent szépen elmagyarázott. Beültem megnézni a filmet, majd mivel úgyis volt még 1,5 óra a második filmig, átadta nekem a stafétát.
Tehát előszedtem a dobozokból a kis rollnikat, fel a tekerőre, fény felé fordítás, ellenőrzés, ragasztás, vágás, tekerés ismét, megint vágás, következő rollni, ismét ellenőrzés, ragasztás, tekerés, és így tovább. Általában egy teljes film 5-6 tekercsből áll, a film hosszától függően. Az ujjaim persze eleinte remegtek, mivel ha egy tekercset is elrontok valahol, vagy nem ragasztom össze pontosan, elcsúszhat a hang, vagy netán fordítva ragasztom őket össze, az egész vetítést le kell állítani, visszatekerni a teljes tekercset, kijavítani a hibát, stb... Szóval a tét nem volt kicsi. Az tekercselés után feltettem a nagy korongot a vetítőre (nem egy könnyű darab, hozzá kell tennem), az ezernyi orsón meg csigán átbújtattam a filmet, rázártam a lapkát, aztán résnyire nyitott ajtónál lestem, hogy jó lett-e amit csináltam... Első blikkre jó volt, viszont csak akkor nyugodtam meg igazán, amikor Tommy fülig érő vigyorral felém fordult, és adott egy "thumb up"-ot.
Mivel én már láttam a Milket, Tommy pedig tartogatja későbbiekre, volt időnk sokat beszélgetni, vicces sztorik, személyes történetek, volt minden. Igen jól éreztem magam, és Tommynak jó volt, hogy végre valaki társaságot csinál neki, mivel igen hosszúra nyúlt a nap, éjfél után értem haza.






Az első filmtekercselésem emléke képpen, hazahoztam egy reszlikockát a Milkből. Egészen elképeszető, hogy milyen részletes egy film egyetlen kockája...

Mivel kedden igen későn érkeztem meg a mozgómizizásból, ezért szerdára tolódott a filmnézés, és nem Veráékkal, hanem Petivel. Tehát: Angels & Demons: 71% rendben van, de biztos vagyok benne, hogy a könyv sokkal izgalmasabb.

"For me, cinema is not a slice of life, but a piece of cake" - Alfred Hithcock

2 megjegyzés:

Eva írta...

Ezt nem mondod komolyan, hogy ezek a székek mind a kamion belsejében vannak??? Jesszus, ez nagyon durva! Leesett az állam nagy hirtelenjében! Neked meg nagy gratula az első, és ráadásul tökéletes tekercseléshez!

Hatalmas puszi!

hb írta...

splendid. irigykedem Szilard!
viszotn ha jarsz erre majd mutato nehany filmkockat en is!