A Húsvét Írországban sokban különbözik a magyar szokásokhoz képest. Nincs annyiféle szokás az ünnep köré épülve, mint nálunk: nincs böjt, vagy fészekrakás, a hétfői locsolásról nem is beszélve. Amennyit megtudtam a húsvéti tradíció annyiban kimerül, hogy a kertben megkeresik a csokitojást és kész, már ami a gyerekeket illeti... A felnőttebb generáció, csak úgy, mint minden egyéb adódó alkalommal, rendesen felönt a garatra, az ünnep minden egyes napján, kivétel nélkül, egymásutánban. Mivel szombaton és vasárnap is voltam a Havanában dolgozni, ezért szemtanúja is lehettem, amint ugyanazok az emberek jöttek be mindkét nap, illetve hétfőn a munkából hazafelé jövet is láttam őket éppen befordulni az alkoholmámor kapujába. Röviden fogalmazva: az írek húsvétkor berugnak.
A moziban az utóbbi időben elég furcsa dolgok történnek. A személyzeti háború lassan kirobbanni látszik :) A feszültség egyik fő okozója az orosz manager helyettes, Ana. Róla annyit, hogy három éve dolgozik ott, 21 éves, képesítésnek és jólneveltségnek is híjján van. Állítólag engem már akkor utált, amikor még meg sem ismert, merthogy külföldi vagyok :) Mondja az orosz, aki egyébként már írnek hiszi magát, mivel ír pasija van. OK. Én jól kijövök vele, tudtommal az én hátam mögött még nem áskálódott, a többi lány viszont nem volt ilyen szerencsés. Ana ráadásul nagyon is tisztában van azzal, hogy nála sokkal intelligensebb és tapasztaltabb emberek dolgoznak vele, és ezt úgy tűnik azzal próbálja kompenzálni, hogy a publikum előtt emeli meg a hangját, ha valami nem tetszik neki, illetve nyomatékosításképpen még a végére hagyja, hogy "I am the duty manager!". Kezdem lassan érteni, hogy miért akart Laura mindenképpen egy férfi alkalmazottat felvenni: a csajok széttépik egymást.
Ez lenne azonban tán még a kisebbik baj. Amióta Laura visszatért New Yorkból, majdhogynem minden nap volt valamennyi hiány valamelyik kasszában. Az összes kassza tulajdonképpen egy érintőképernyős PC, van saját felhasználónevünk és jelszavunk, kezdéskor bejelentkezünk a műszak végén pedig ki. Először Adamnek volt 25 Euro minusza, utána Verának 30, aztán Monicának szintén ennyi, illetve ma nekem 20. A furcsa az egészben az, hogy egyébként centre pontosan megvan minden, csak éppen pár bankó hiányzik mindig, úgy tűnik... A lényeg, hogy ma visszamentem munka után, beszéltem Laurával, mondta, hogy nem tudja, hogy mi van, eddig ilyen nem volt, most meg szinte minden másnapra akad ilyen deficit. Saját zsebből kifizettem hát a hiányt, illetve mostmár a saját kasszám nyitásakor és zárásakor mindig én magam is meg fogom olvasni a zsetont (ugyanis ez úgy van, hogy nyitásnál valamelyik supervisor vagy a manager lehoz egy fiókot a kasszába valamennyi pénzzel, azt feljegyzik, megszámolják, amikor a kassza zárásra kerül, összevetik a rendelésekkel, és így kijön, hogy van-e hiány). Ha meg ezek után is lesz hiányom, akkor egyszerűen azt fogom csinálni, mint Adam, nem fogok a kasszához állni, csinálok inkább mást.
A tervezési munka továbbra is megy, most a mozinak fogok készíteni reklámot a helyi újságba. Lesz majd egyet fizet kettőt kap akció, azt kell majd valahogy okosan prezentálni. Ötleteim persze már vannak, az Illustratort is egyre magabiztosabban használom. Előreláthatólag lesz benne visszaszámláló, csillagkavalkád, és HÁROMDÉ!!! WÁÁÁ
Néha azért egészen megdöbbentő híreket olvasok. Indiában például hamarosan piacra fogják dobni a tehén vizeletéből készült üdítőitalt. Tudniillik a tehén arrafelé szent állat, bármi, ami tőle származik, csak jó lehet. Magyarán bepalackozzák a tehénhugyot, felnyomják szénsavval, és tádááá, kész az üdcsi. Szuper.
Az utóbbi időben nem győzöm kivárni a legújabb South Park epizódokat. Szerda derekán már rágjuk a körmeinket Petivel, másnapra ugyanis általában nézhetőek a 13. évad legújabb epizódjai. Csak egy kis rövidke szösszenet arról, hogy Trey Parker és Matt Stone szerint hogyan kezelik a válságot az USA-ban:
Megpróbálok majd minden kollégámról feltenni egy képet, hogy látni lehessen nagyjából, hogy kikkel dolgozom. Staff körkép #1: Adam, pakisztáni származású, Kanadából jött, informatikát tanul Sligoban, a moziban a tandíjra valót keresi meg. Általában semmivel sincs megelégedve, mindent tud, és nem birja elviselni, ha nincs igaza. Nagyon barátságos, jól kijövünk egymással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése